.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Sellyei kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

Sellye térsége - Az Ormánság (2. oldal)

A társadalmi természetű etnikus meghatározó jegyek közül egyik legerősebb a vallás. Baranyában, ahol katolikus és református magyar lakosság élt egymás mellett, a vallási eltérés mindig feltétlenül más néprajzi csoportot is jelentett.
Itt kell megemlítenünk a jellegzetes családneveket is. Némelyik néprajzi csoportot olyan családnevek is jellemzik, amelyek másutt alig, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Jellegzetes ormánsági családnevek: Bonyár, Böbék, Büte, Csöme, Hadar, Ledő, Pancsó, Punak, Szata stb.
A lakosság fő foglalkozása a 18. század végéig a halászat, a vadászat, a gyűjtögetés és az állattenyésztés volt. A gyakran kiöntő Dráva a halászatnak és a pákászatnak kedvezett. Ezt nemcsak az emlékezet és a fennmaradt tárgyi emlékek, a különféle halászszerszámok igazolják, hanem a régi határ- és dűlőnevek is. A nedves erdőkben sok gomba termett, összegyűjtötték és különféleképpen elkészítve szívesen fogyasztották.. A tölgyesek az állattartásnak is kedveztek. Hatalmas sertéskondák híztak a makkon. Ha az ormánsági erdők makkja elfogyott akkor a sertéskondát áthajtották a szlavóniai erdőkbe. A meghízott félvad falkák kompon, vagy ha a hirtelen beállott tél miatt befagyott a folyó, akkor a Dráva jegén tértek vissza. Amikor a külterjes sertéstartásnak lealkonyult, ólakat építettek az ormánsági gazdák, s egy-egy módosabb háznál két-háromszáz disznó is hízott.
A sertéshízlalás mellett főként csikóneveléssel és szarvasmarhatartással foglalkoztak. Fiatal korában megvették a csikót s a vastag legelőkön nevelték föl a lovakat. Később a muraközi fajta tartására tértek át. Igavonásra leginkább a magyar fehér fajta szarvasmarhát tartották. A felnevelt lovakat olasz kereskedőknek adták el. A hízott sertés a híres vajszlói és sellyei állatvásárokon kelt el.
A földművelés csak az újabb időben hódított teret, s akkor is az állattartáshoz igazodott, főleg kukoricát termesztettek. Az ártéri talajon nagyra nőtt a kender és len, ez szolgáltatta a szövés - fonás, viseletkészítés alapját.
Jellegzetes fehér női viselete, mely megszűnéséig ilyen maradt. Az asszonyok felső testükre rövid derekú, szűk ujjú kisimögöt, erre a fiatalok fátyolszerű tilánglit, az idősebbek gyolcs vagy lenvászon, bő, és hosszú, mellévarrott buggyos ujjú imögöt húztak. Az ujjakat a felső karon fekete szalaggal lekötötték és buggyosra húzták a csipkés szálvonással díszített ujjvég felett. Alsótestükön szűk, kékített kisbiklát, azon a fiatalok bő, fátyolszerű, az idősebbek gyolcs, gyászban lenvászon biklát vagy kebélt viseltek. A bikla fölé széles, színes selyem, az idősebbek és gyászolók fehér kötényt kötöttek. Az ingen télen a 19. század közepén páncét, a század végén röpikét, hidegebb időben kasmír mellyest, prémmel szegett és tulipánokkal kivarrott ujjas bundát vagy kék posztó mentét hordtak. Szorosan hozzátartozott a női viselethez az összehajtogatva a karra helyezett pácás fehér terítő, amelyet esőben magukra borítottak. Az asszonyok fékötője életkorukhoz igazodott. A fiatalok piros szalagokkal, rezgőkkel, művirágokkal ékesített fékötője, az idősebbeknél egyre dísztelenebb egyszerűbb és kisebb lett, melyen már a kék szín uralkodott, végül pedig az öregek kicsi egyszerű fehér gyolcsból valót hordtak. Ünnepélyen alkalmakkor a fiatalok selyem, az idősebbek gyolcs hátravető kendőt borítottak a fejükre, a főkötő fölé, de már a 19. század végén helyette a fiatalok selyemkendőt kötöttek. Csizmát vagy topánkát csak a legmódosabbak is ünnepkor húztak.
A férfiak rövid derekú, elől kötővel záródó T szabású, bő ujjú vászon ümögjét a 19. század végére már felváltotta az állógallérú, melle részén kivarrott, gombos, kézelőbe ráncolt ujjú ing. Ez idő tájt a korábban 2-3 szeles vászongatyát 13-20 szél bőségűre már gyolcsból varrták. Nadrágot ekkor kevesen viseltek. Az ingen mellényt (kiscsuha), télen ujjatlan mellyes bundát viseltek. Ekkor még általános viseletnek számított a bevarrott ujjakkal ellátott, széles, díszített gallérú szűr. Bundája csak keveseknek volt. A 20. század elejéig fekete, gyászban fehér nyakravaló kendőt is hordtak, és félrevágott, oldalán benyomott persián sipkát viseltek.
A fehér gyászra napjainkig emlékeznek. Helyenként még a mai napig is fehér leplekkel takarják be a lakás bútorait halál esetén.
A férfiak ügyes faragók a nők kiváló szövők voltak. Az ormánsági szőttes híre messze eljutott. Egykor sok lent termeltek, melyből nagyon finom vásznat szőttek. Valaha ebből készítették ruházatuk legnagyobb részét. Az ormánságiak eredetileg kizárólag pirossal díszítették a fehér alapot. Az Ormánságból ismertek a sáfránnyal sárgított, vagy a len és pamut természetes, nyersszínű árnyalataival csíkozott sima- és bodorvásznak, melyekből abroszokat, ágyravalókat, valamint ünnepi és gyászöltözeteket varrtak az asszonyok. A háztartásban használatos textíliák fehéren - fehér szőttes mintázása is gyakori volt térségünkben. Ez vastagabb fehér fonalsorok beiktatásával vagy szálbehúzással történt. A darázslépesnek, ablakosnak, gyűrűsnek, vízfolyásosnak, borsósnak, tulipánosnak, rózsásnak, rozmaringosnak nevezett mintákkal beborították az egész felületet. Az Ormánságban ez a díszítési mód párosult a pótnyüstök alkalmazásával szőtt szedettes mintával, mely általában geometrikus volt, de előfordult stilizált virág-, és madárminta is. Mintáikat gyöngyfonallal is szőtték, bár ennek használata az Ormánságban csak a 20. század. első évtizedében terjedt el. Szőtteseiken előfordult a kék, sárga, rózsaszín, sőt a zöld is, de a színeket sohasem keverték

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.