.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Sellyei kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

Sellye térsége - Az Ormánság

Győrffy György meghatározása szerint az Árpád korban Szigetvártól keletre és délre, a mai Okorlapály erdős határának neve volt Ormán. Ez a mai Gyöngyös, Feketevíz patakig húzódott el. Az Ormán és a Dráva közötti terület volt Ormánköz, tulajdonképpen a mai Nyugat-Ormánság. Ettől keletre, a mai Egerszeg csatorna medrében folyó Bő-nek nevezett patak és a Dráva közötti rész, a Bőköz a mai Kelet-Ormánság.
A 16. és az azt követő századok háborúskodó időszakában a lakosság lehúzódott a védettebb Dráva menti mocsarak közé. A törökök kiűzése után visszatelepült, de az előző területet a megfogyatkozott népesség már nem tudta egészében megszállni, akkor még Belköz (Bőköz), különálló terület volt, más jellegű népességgel. A kelet-ormánsági terület Adorjás és Sámod vonalától már az Árpád - korban a Siklós központú váruradalomhoz tartozott, a drávaszögi területtel együtt. A török hódoltság megszűnte után a siklósi uradalom ugyanezekkel a határokkal szerveződött ujjá. A lakosság eredetére nézve Lukácsy Imre Nyugat-Ormánság területén feltételezi az avarok jelenlétét és Árpád-kori besenyő telepítésekről ír. Nyugat-Ormánság területén Németh Gyula szerint egyik török honfoglaló törzs (Keszi, a névtani megállapítások szerint Kürt-törzs töredéke) telepedett meg.
A késő középkorban az alföldi parasztság műveltségével azonos jellegű kultúra kifejlődésével kell számolnunk. Dél-alföldi kapcsoltra vall az Ormánság népének őző nyelvjárása is. A vidék kedvező földrajzi adottságai ellenére a hódoltság alatt nagyon erősen elpusztult. Polgárosult közösségei elmenekültek, részben a Kiskunság területén húzódtak meg. Később visszatelepedtek, de némely községe sohasem éledt ujjá. A 18. század során a lassan, zökkenőkkel beálló új rendben meginduló élete a paraszti polgárosulás irányába fejlődött.
A feudalizmus megerősödésével a Siklóshoz közelebb eső települések jóval nagyobb ütemben fejlődhettek, a Belköz zártabb területe visszamaradt, és lassan hasonult és hozzákapcsolódott az azonos földrajzi, gazdasági adottságok közt élő, érintkező Ormán népességéhez. Ormánság keleti és nyugati fele közt ma is tapasztalunk eltéréseket, ezek azonban nem alapvetőek, és nem olyan mérvűek, mint az ormánsági és drávaszögi csoport néprajzi különbözőségei.

Az Ormánság nemcsak Baranya megye, hanem egész Magyarország egyik legjobban ismert néprajzi csoportja. Nagy múltú tájnév. Korábban lényegesebben kiterjedtebb terület megjelölésére szolgált. Ahányan vizsgálták a néprajzi csoport kiterjedését, szinte annyiféle eredmény született. Sellye és Vajszló körzetében egyes meghatározásoktól függően 22 - 45 településnyi terület. E térség kiemelkedő kutatói: Baksay Sándor, Várady Ferenc, Kodolányi János, Kiss Géza, Hídvégi János, Tomanóczy Jolán, Lukácsy Imre, Jeremiás Sámuel, Hőke Lajos, Szabó Elemér, Zentai János.

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.