.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Csurgói kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

A csurgó kistérség néprajzi jellemzői (3. oldal)

A népviselet és a jellegzetes helyi ételek: A csurgói kistérség egykori lakosainak nagy részét a háziipar-textilekből készült alsóruhák szolgálták ki. Általános alsóruha-viselet volt férfiaknál a vászon gatya és ing, nőknél az ebből varrt szoknya és ingváll. A somogyi férfiingek ujja a 19. század folyamán beszűkült a kézelőnél, kialakult az állógallér, s gyakran hímzés díszítette a mellrészét. Hétköznap vagy munkába rendszerint mezítláb, esetleg bocskorban jártak, templomba járó és ünnepi viseletük viszont a csizma volt. Általános viseleti darab volt a bőrködmön is, nemzeti hovatartozásnak és motívumkincsnek megfelelő hímzésekkel. A 19. század folyamán itt is megjelentek a gyári posztó holmik, először kék, majd fekete színekben. Ezeket legelső alkalommal a mezővárosi polgárok vásárolták, s csak a 20. század első felében hódított teret véglegesen a Csurgó környéki parasztság körében. Külön említést érdemel a csurgói ,,pógárember", azaz a módos gazda viselete. Ők nem ködmönben, hanem a nehezebben megfizethető díszes szűrben jártak. Ők cserélték fel legelőször a gatyát is városiasabb, szűk nadrágra. A környék falusi lakosaival szemben, akik befonták, és ,,böcökbe" tekerve hordták a hajukat, a csurgói gazdák ,,körhajat" hordtak, ami vállig érő, ott egyenes vonalban körbenyírott hajviseletet jelentett. A nők hajviselete a férfiaknál jóval bonyolultabb és kifejezőbb volt. Szép, rátétes és hímzett szűröket hordtak a somogyi kanászok, hasonlatosan a bakonyi kanászviselethez. Ehhez széles karimájú kalapot viseltek, bár a hatóságok igyekeztek azt a betyárok miatt betiltani.
Jellegzetes helyi édes tésztának számít a rétes, amit legtöbbször túróval, meggyes túróval, mákkal, szűkösebb időben káposztával, tökkel és almával töltöttek meg. Ünnepi eledel volt, a legtöbbször lakodalmi asztalra került. A hétköznapi étkezések jóval egyszerűbbek voltak: a reggelit felmelegített leves, vagy hideg élelem, kenyér, szalonna, tej alkotta. Délben egyszerű melegételt készített férjének a parasztasszony: zöldség, - bab,- krumplilevest, illetve krumplis tésztát (,,granatérmars"), vagy pirított darát cukorral, lekvárral (,,isterc", ,,lisztesterc"), amikor annak idénye volt, főzelékeket. Hús csak vasárnap és ünnepekkor, disznóvágáskor került az asztalra. A helyi németek és a mezővárosi polgárok jóval változatosabb étkeket fogyasztottak.

A helyi népzene és dallamvilág: Belső-Somogy ezen részén a magyar népdalkincs minden rétegéből találhatunk dalokat, a honfoglalás kori ereszkedő dallamoktól kezdve egészen a népies műdalokig. Az éneket a helyiek gyakran kísérték különböző népi hangszerekkel. Ezek közül a legjellegzetesebb volt a ,,hosszifurugla", egy hosszú ötlyukú pásztorhangszer, valamint az egyszerűbb kéregsíp, a ,,bergyuk" vagy ,,bédó". Újabban citerával muzsikáltak, ezen hangszer hagyományait a különböző hagyományőrző csoportok mind a mai napig ápolják.

A néprajz ma és a hagyományőrzés: A mai csurgói kistérség néphagyományait, szokásait úgymond ,,élőben" tehát funkciójuk szerint ma már csak a nagyszülők, dédszülők generációja látta. Örvendetes, hogy a térségben felgyűjtött tárgyi-szellemi néprajz bizonyos elemeit a hagyományőrző csoportok életben tartják. Egyre több nyugdíjas vagy iskolai dalárda alakul, és a helyi boros gazdák is felelevenítik hajdani hagyományaikat.

Szerző: Ifj. Rózsa Sándor

FELHASZNÁLT IRODALOM:
  • Bihari Anna - Pócs Éva: Képes magyar néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1985.
  • Burovácz Dezső szerk.: Somogy megye kézikönyve. CEBA, Budapest, 2004.
  • Dávid János szerk.: Látnivalók Somogy megyében. Well-Press, Miskolc, 2000.
  • Dömötör Tekla: A magyar nép hidelemvilága. Corvina Kiadó, Budapest, 1981.
  • Együd Árpád: Somogyi népköltészet. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1975.
  • Fodor András: Emlékezés egy somogyi faragóművészre (Kara Lajos). In: Nemzedékek hangjain, Európa Kiadó, Budapest, 1973.
  • Gáborján Alice: Magyar népviseletek. Corvina Kiadó, Budapest, é.n.
  • Király Lajos: Somogyi népszokások, I. kötet. Kaposvári Egyetem Kiadója, Kaposvár, 2002.
  • Knézy Judit szerk.: Somogy néprajza, II. kötet. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1980.
  • Kocsisné Szirmai Fóris Mária: Somogyi szőttesminták és keresztszemes díszítések. Minerva Kiadó, Budapest, 1969.
  • Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
  • Manga János: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó, Budapest, é.n.
  • Paládi-Kovács Attila szerk. Magyar néprajz. IV. kötet: Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.
  • Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya. Magvető Kiadó, Budapest, 1986.
  • Ujváry Zoltán: Népi színjátékok és maszkos szokások. Multiplex Media, Debrecen, 1997.
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.