.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Csurgói kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

A csurgó kistérség néprajzi jellemzői

A csurgói kistérség Somogy megye Belső-Somogynak nevezett nagyobb tájegységén belül található. A kistérséget 18 település alkotja, a központ Csurgó.
A kistérség etnikai jellemzői: Az Árpád-korban itt már számos községet és viszonylag nagyszámú lakosságot tarthatunk számon. Maga Csurgó is Árpád-kori alapítású. A magyarok mellett nagyobb csoportokban délszlávok laktak itt, akik a korszak végére teljes mértékben asszimilálódtak.
A 13. században a tatárjárás után német hospesek telepedtek meg, akik adómentesen űzhettek ipart, folytathattak termelést, cserébe azonban hadra foghatóak voltak délről történő ellenséges betörés esetén. A 150 éves török uralom a megye ezen részét sem kímélte. A török kiűzése után a 18. században császári rendeletre történt újabb betelepítés: magyarokat és horvátokat hívtak be, akik magukkal hozták jellegzetes anyagi-szellemi kultúrájukat. A mezővárosokba németek jöttek, s ők vetették meg első ízben a mai csurgói kistérségben a polgárosodás alapjait. A településeken ma jelentős a horvát nemzetiségű lakosság, ezek közül is kiemelkedik Berzence.

A kistérség kalendáris ünnepei: Az újév beköszönte után a húsvétot megelőző nagyböjt legemlékezetesebb szokása a húshagyókeddi ,,maszkázás" vagy ,,maszkurázás" volt. Ekkor a fiatalok és a gyermekek házilag készített félelmetes maszkokat öltöttek (ez a legtöbbször valamilyen ördögszerű lényt ábrázolt), majd körbejárták a házakat, adományokat gyűjtve. Ha nem engedték be őket, akkor tréfás formában rosszat kívántak a lakóknak, majd nagy zajjal, ricsajjal a következő házhoz mentek. Húsvétkor a megye, és ezen belül is a kistérség területén belül az ünnepi templomjáráson és a locsolkodáson felül sok helyütt tartottak kakasütést. Ez a szokás a kutatások szerint a németektől került át a magyar népéletbe. A leghíresebb kakasütő helység a kistérségben Csurgónagymarton, ahol azt nem húsvétkor, hanem nyáron tartják meg mind a mai napig. Érdekesség, hogy ez ellen a szokás ellen Brigitte Bardot, az állatvédő színésznő is tiltakozott, s Csurgónagymartonban is tilos élő állattal kakast ütni 2000 óta, egy bírósági határozat értelmében.
Április 24-e, Szent György napja a tavaszi munkálatok szempontjából is jelentős volt. Ezen a napon fogadták meg ugyanis a gazdák az állataikat gondozó juhászokat és kanászokat. Az egyezség megkötése után az állatokat kihajtották. Gonoszjáró, ,,boszorkányos" nap is volt a György-nap, ennek megfelelően a Csurgó környéki falvakban mindenhol védték a jószágokat.
A csurgói kistérség horvát lakossága Szent Iván napján, a nyári napfordulókor tartotta meg jellegzetes ünnepét, az Iván-napi tűzcsóválást. Ekkor a falu fiatalsága egy-egy tüzes üszköt vagy fáklyát vett a kezébe, hogy azzal járják végig a falut. Mikor ez megtörtént, a faluvégen gyülekezve eljárták az ünnepi kólót, a közkedvelt horvát néptáncot. Berzencén külön ,,ladaricák" jártak ekkor a faluban, azaz olyan asszonyok, akik a bőséges gabonaáldás érdekében letakart vékát hordtak a fejükön, és közben az ismert ,,Lado, lado" kezdetű horvát népdalt énekelték. Ez a szokás még az 1950-es években is élt. December 13-a, Luca napja több figyelemre méltó népszokást is felvonultatott. A Csurgó környéki falvakban ekkor jártak ugyanis ,,kotyolni." Ez verses, illetve rigmusos formában előadott jókívánság volt., s cserébe élelmiszereket, adományokat kaptak. A Luca-szék, akárcsak szerte a megyében, itt is 13-féle fából készült. Aki ráállt, az éjféli misén megláthatta a boszorkányokat, szarvas vénasszonyok képében. A szentesti vacsorát a berzencei horvátok különleges előkészülettel köszöntötték: az asztalt kereszt alakban terítették meg, szemben a magyar családokkal, akik csak a vacsora végén ágyaztak meg egy kendőkkel és szemes terményekkel felszerelt kis kosárban a Kisjézus számára az asztal alatt. A csurgói eladó lányok karácsonykor próbálták megjósolni, hogy férjhez mennek-e az újévben. Az újévi népszokások és babonák közül a legelterjedtebb, hogy hajnalban a házigazda kivonult a porta elé nézelődni. Ha férfi volt az első szembejövő, akkor az szerencsét jósolt az újévre, de ha asszony - különösen öregasszony - közeledett, az bizony bajt hozott. A kisgyermekek újév napján átszaladtak a rokonokhoz és a szomszédokhoz, hogy egy kis aprópénzért verses újévi köszöntővel örvendeztessék meg őket.

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.