.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Barcsi kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

A barcsi kistérség néprajzi jellemzői (3. oldal)

A népviselet és a jellegzetes helyi ételek: A népviselet egyszerre mutatott itt egyezőségeket, és az etnikai elkülönülésnek megfelelően különbözőségeket. A mai kistérség területén élők alsóneműjét nagyon sokáig a háziszőttesből készült gatya és ing adta férfiak esetében, nőknél pedig az ugyanezen textilből varrt szoknya és ingváll. A férfiing gallérja idővel egyre rövidebbé vált, mellrészét gyakran hímezték. A Barcs környékiek legtöbb esetben bocskort és csizmát viseltek, utóbbi ünnepi viseletnek számított. Mind a magyarok, mind a horvátok egyaránt hordtak ködmönt, azaz báránybőrből készült kabátkát, de ezek díszítése, hímzett motívumkincse és színhasználata nemzetiségnek megfelelő különbözőséget mutatott fel. A 19. század folyamán Belső-Somogyban is megjelentek a gyári posztó holmik, először a mellény majd a rövid kabát, kék és fekete színekben. Ezek első vásárlói a helyi németek és a mezővárosi polgárság voltak, s csak lassan hódított teret a paraszti lakosság körében, de egységesen elterjedtnek volt mondható már a 20. század első felében.
Mind a férfiak, mind az asszonyok fonták a hajukat Belső-Somogyban egészen a legutóbbi időkig. A férfiak ezt ,,böckökbe" tekerték fel, és úgy rögzítették a halánték mellett. A női hajviselet nagyobb különbözőséget mutatott, életkornak és családi állapotnak megfelelően.
Fejükön a férfiak kalapot, a nők pedig legtöbb esetben kendőt, vagy díszes főkötőt hordtak.
Jellegzetes helyi ételként tarthatjuk számon a híres somogyi rétest, amit a magyarok készítettek előszeretettel. Jellegzetesen ünnepi étel volt, lakodalomra, gyermekágyat fekvő fiatalasszonynak készült, avagy halottak napjára. Tölteléke a jómódúaknál túró, mák volt, kevésbé tehetőseknél alma, tök, káposzta. A Dráva mellett élő horvátok számos esetben készítettek halételt, ezek legtöbbje valamely paprikás vagy sült volt. A jellegzetes halászlevet Somogyban nem ismerték, nem is készítették.

A helyi népzene és dallamvilág: A kistérség területén igencsak elterjedtek voltak a horvát eredetű népdalok, melyek dallamát a magyarok is átvették, csak ők éppen saját anyanyelvű szövegeket énekeltek rájuk. Jellegzetesek voltak a Barcs környéki erdőségek makkoltató kanászainál az úgynevezett ,,kanászdallamok", de ők éltették sokáig a betyárdalokat is. Pásztorhangszernek számított itt a ,,hosszifurugla", egy hosszabb ötlyukú furulya, és sajátos Dráva menti horvát hangszernek tekinthetjük a dudát.

Szerző: Ifj. Rózsa Sándor

FELHASZNÁLT IRODALOM:
  • Bihari Anna - Pócs Éva: Képes magyar néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1985.
  • Burovácz Dezső szerk.: Somogy megye kézikönyve. CEBA, Budapest, 2004.
  • Dávid János szerk.: Látnivalók Somogy megyében. Well-Press, Miskolc, 2000.
  • Dömötör Tekla: A magyar nép hidelemvilága. Corvina Kiadó, Budapest, 1981.
  • Együd Árpád: Somogyi népköltészet. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1975.
  • Fodor András: Emlékezés egy somogyi faragóművészre (Kara Lajos). In: Nemzedékek hangjain, Európa Kiadó, Budapest, 1973.
  • Gáborján Alice: Magyar népviseletek. Corvina Kiadó, Budapest, é.n.
  • Király Lajos: Somogyi népszokások, I. kötet. Kaposvári Egyetem Kiadója, Kaposvár, 2002.
  • Knézy Judit szerk.: Somogy néprajza, II. kötet. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1980.
  • Kocsisné Szirmai Fóris Mária: Somogyi szőttesminták és keresztszemes díszítések. Minerva Kiadó, Budapest, 1969.
  • Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
  • Manga János: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó, Budapest, é.n.
  • Paládi-Kovács Attila szerk. Magyar néprajz. IV. kötet: Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.
  • Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya. Magvető Kiadó, Budapest, 1986.
  • Ujváry Zoltán: Népi színjátékok és maszkos szokások. Multiplex Media, Debrecen, 1997.
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.