.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Népművészet/Barcsi kistérség
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal

A barcsi kistérség néprajzi jellemzői

A barcsi kistérséget 26 település alkotja, központi települése Barcs város.
A kistérség etnikai jellemzői: A területet már az Árpád-korban viszonylag nagyszámú magyar lakosság lakta, s mellettük nagyobb, összefüggő szigetekben szláv népcsoportok is éltek, amely csoportok fokozatosan beolvadtak a magyar lakosságba, s az Árpád-kor végére már a somogyi-baranyai szlávság ,,elmagyarosodásáról" beszélhetünk. A térség etnikai palettáján az új színt a 13. század folyamán érkező, letelepített németek jelentették, amelyek csoportokat uralkodóink elsősorban az országot délről fenyegető betörések ellen szállásolták el itt, illetve a tatárjárás után jelentős mértékben segítettek a korabeli megingott gazdasági állapotokat helyreállítani.
A 150 éves török hódoltság után az ismételt betelepítések révén kisebb részben németek, többnyire délszlávok - legnagyobb számban horvátok - érkeztek, akiket a környékbeli magyar lakosok ,,tótoknak" neveztek (ez őrződött meg például Tótújfalu nevében is). Jelenleg is vannak a kistérségben zömmel horvátok lakta falvak, ezek közül a legjelentősebbek Lakócsa, Vízvár, Heresznye és Bolhó, mind-mind sajátos néprajzi jellemzőkkel.

A kistérség kalendáris ünnepei: A karácsonyi ünnepkört követő húsvéti ünnepkör legjelentősebb népszokásai közé volt itt sorolható a húshagyókeddi ,,maszkázás", azaz a falvak fiatalsága házilag készített rémítő álarcokat öltött (de sokszor csak egy lepedőbe burkolóztak), és így járták a falut, adományokat gyűjtve, ami a legtöbbször élelmiszer, újabban pedig böjtös fánk volt. A húsvét beköszönte a Dráva menti horvát falvakban nagyszabású közösségi táncmulatságot is jelentett: ekkor járták a húsvéti kólót. A kóló viszonylag egyszerű lépéseket előíró délszláv körtánc. A megye egész területén szokásban volt a kakasütés, amely német közvetítéssel került át hozzánk. Néhány Barcs környéki faluban ezt húsvétkor tartották, máshol búcsú vagy egyéb jeles nap alkalmával. Jeles napnak számított Szent György-nap, április 24-e. Ezen a napon fogadták meg a módosabb gazdák állataik mellé a juhászokat, pásztorokat. ,,Boszorkányos napnak" is számított, hiszen ezen a napon az állatokat meg kellett védeni a rontástól. A nyár mezőgazdasági munkálatokkal telt. A helyi horvát falvakban megünnepelték Szent Iván napját, azaz tulajdonképpen a nyári napfordulót. Vízvár, Heresznye, Bélavár és Bolhó községekben ekkor folyt a ,,tűzcsóválás". December 13-án vette kezdetét a Luca-szék elkészítése. Az egész megyében elterjedt hiedelem az volt, hogy aki erre a 13-féle fából faragott székre a karácsonyi éjféli misén rááll, az meglátja a templomban, hogy ki is a boszorkány. A karácsonyi ünnepkör csúcsa, a szenteste is máshogyan zajlott egy helyi magyar és egy helyi horvát családban. Amíg a Barcs környéki magyarok egy kisebb szakajtót vagy kosárkát ,,vetettek meg" kendőkkel és szemes terményekkel a karácsonyi asztal alá, hogy abba a Kisjézus az éjféli mise alatt belészálljon, addig a horvátok már eleve a karácsonyi asztalt terítették meg szent szimbólumok alakjában. Vízváron a karácsonyi asztalra kereszt formában kukoricát hintettek, sok horvát családnál a házigazda először csengővel jelezte az ünnep kezdetét, majd horvát nyelven köszöntötte a háziakat, Krisztus áldását kérve a számukra. Ezután kezdődhetett csak meg az ünnepi étkezés. Bárhogyan is különbözzék azonban a horvát-magyar karácsonyi asztal szokása, abban mégis közösek, hogy a terményeket másnap megetették az állatokkal, egészséget és termékenységet biztosítva ezzel a számukra. Az újévi népszokások megyeszerte megegyeztek.

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | Következő oldal | Utolsó oldal



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.