.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Természeti értékek
A Barcsi Kistérség természeti értékei
Első oldal | Előző oldal 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

A barcsi kistérség természeti értékei

 

TERMÉSZETFÖLDRAJZ

 

Barcs és térsége települései természetföldrajzi szempontból 3 kistájhoz sorolhatók: a Közép Dráva-völgy, a Kelet-Belső-Somogy és a Dráva-sík kistájakhoz. A kistérség területének nagyobb részén a Kelet-Belső-Somogy kistáj fekszik. E jellegzetes hordalékkúp síkság felszínének kialakításában - a folyóvízi tevékenység mellett - az időszakonként felerősödő szélmozgásnak is meghatározó szerepe volt. E kistáj jellemzői a többnyire észak-déli irányú homokbuckavonulatok, illetve a közöttük meghúzódó, mély fekvésű, gyakran lefolyástalan láperdők, láptavak. A Közép-Dráva-völgy a Dráva bal partján 1-4 km szélességben húzódó, egykori medrekkel, alacsony- és magasártéri szintekkel jellemezhető terület. A Közép-Dráva-völgy éles határ nélkül az Alföldet idéző Dráva-síkban folytatódik. A felszín nagyobb része ártéri síkság, de gyakoriak a természetes vagy mesterséges eredetű holtágak és mocsarak is. A térség éghajlatának alapvető vonása, hogy kelet felé haladva a hőmérséklet nő, a csapadék mennyisége csökken.

 

TÁJ ÉS EMBER


A Dráva völgye és a belső-somogyi táj természeti erőforrásai kedveztek a halászó, földművelő és pásztorkodó életmódnak. A folyó menti árterek hasznosítása során az árvizet mintegy szétterítették a területen, hogy a halászatot, a legeltetést és az ártéri gyümölcstermesztést szolgálja. A hagyományos ártéri gazdálkodás visszaszorulása a folyószabályozások és vízrendezések időszakára tehető. A XVIII. században megkezdődött a Dráva szabályozása, ami elsősorban a Barcs alatti szakaszt érintette. A szabályozások a hajózást (is) elősegítették, melyre jellemző, hogy az áruszállítás mellett az 1860-as években gőzhajóval már a személyszállítás is megindult. A drávai hajózást később számos tényező nehezítette, ezért - és politikai okok miatt is - a második világháború után lassan megszűnt. A Dráván az üzemszerű halászati tevékenység nem volt jellemző, a belső-somogyi vízfolyások elgátolásával kialakított halastavakban lényegesen több halat tenyésztettek. A térség erdősültsége a honfoglalás idején még 60-80 %-os lehetett, később, az erdőterületet az irtások fokozatosan csökkentették. A keményfás erdők méretes és kiváló faanyagot adtak. Ezt a végvári időkben palánkvárak építésére és megerősítésére használták, illetve hatalmas mennyiséget termeltek ki és égettek el hamuzsírfőzés céljaira. A kiirtott erdők helyén megjelentek a szántóterületek, illetve helyenként kaszálással és legeltetéssel hasznosított rétek is kialakultak. Az itt élő népek ősi foglalkozása volt az állattartás, amit a településeket kísérő fás legelők is igazolnak. A homokhátakat mezőgazdasági műveléssel (pl. szőlő- és dinnyetermesztés) és erdőgazdálkodással hasznosítják évszázadok óta.

 



Első oldal | Előző oldal 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

 



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.