.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Természeti értékek
A Barcsi Kistérség természeti értékei
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

A barcsi kistérség természeti értékei (5. oldal)

 

A Dráván található kavics- és sóderzátonyok a folyó építő, vagy romboló munkájának következtében alakjukat, sőt helyüket is változtatják. A nemritkán durva kaviccsal borított nyílt felszín fészkelőmadara a kis lile (Charadrius dubius). Néhány zátonyon a küszvágó csér (Sterna hirundo) és a ritka, jelenleg Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér (Sterna albifrons) fészektelepe is megtalálható. A folyót kísérő magaspartok magassága 2-25 méter között változhat. A meredek partfalakban, a nagy létszámban fészkelő parti fecske (Riparia riparia) mellett a színpompás jégmadár (Alcedo atthis) és gyurgyalag (Merops apiaster) is megtelepszik. A folyó menti puhafaligetek a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), a kis színjátszó lepke (Apatura ilia) és a ritka magyar színjátszó lepke (Apatura metis) élőhelyei. A fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából valószínűleg a seregélyek (Sturnus vulgaris) a legszembetűnőbbek. Elhagyott harkályodvakban és korhadt ágcsonkokban fészkelnek a szürke légykapók (Muscicapa striata), míg a rendkívül buja aljnövényzet a vörösbegy (Erithacus rubecula), továbbá poszáta- és rigófajok fészkeit rejti. Az idős állományok féltett madárritkasága a fekete gólya (Ciconia nigra) és a réti sas (Haliaaetus albicilla). A keményfaligetek és üde lomberdők állatvilága már sok rokon vonást mutat. Ilyen állományban él a Magyarországon csak a Dráva mellett előforduló Helicigona planospira elnevezésű csigafaj. További ritkaság a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) és az Aesalus scarabaeoides nevű szarvasbogárfaj. A fokozottan védett réti sas (Haliaetus albicilla), fekete gólya (Ciconia nigra) és barna kánya (Milvus migrans) mellett jellemző madárfaj a darázsölyv (Pernis apivorus), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a közép tarkaharkály (Dendrocopos medius). A zavartalan erdőkben él a borz (Meles meles) és a vadmacska (Felis sylvestris). A Nemzeti Park Drávától távolabb eső mocsárrétjei és üde kaszálói jellegzetes állatvilág élőhelyei. E rétek legértékesebb rovarjai közé tartozik a vérfű boglárka (Maculinea teleius) és a havasi tűzlepke (Palaeochrysophanus hippothoe). A mocsárrétek mély, az év nagyobb részében vízállásos foltjait kedvelik a területen átvonuló vízi- és partimadarak. A böjti réce (Anas querquedula) és a réti cankó (Tringa glareola) rendszeresen megfigyelhető vonulása során, a bíbic (Vanellus vanellus) és sárszalonka (Gallinago gallinago) itt is fészkel. Kiemelkedő madártani érték a haris (Crex crex), mely jelenlétét többnyire csak nyári éjjeleken hallatott "harsogó" hangja árulja el. A rétek, mint táplálkozóhelyek különösen fontosak a térség fehér gólyái (Ciconia ciconia) számára. A folyó menti, tiszta vízű holtágakban helyenként előfordul a kecskerák (Astacus leptodactylus), illetve jellemző a kockás sikló (Natrix tessalata). A vízinövényzettel borított holtágak és mocsarak a vízimadarak és a nádi énekesek (Acrocephalus spp.) fészkelőhelyei. Nagyobb kiterjedésű rekettyefüzes nádasok a bakcsó (Nycticorax nycticorax) és vörös gém (Ardea purpurea) fészektelepét rejtik. A mélyebb vízű holtágakban néhány pár cigányréce (Aythya nyroca) is megtelepszik. A holtágakat kísérő idős fák odvaiban denevérek ütnek tanyát, e helyeken él a ritka tavi denevér (Myotis dasycneme). Szinte minden jelentősebb holtágnál megtalálható a vidra (Lutra lutra). A Nemzeti Park Darány és Istvándi határában található homokterületein rendkívül érdekes állatvilág él. A rovarok közül a gyors mozgású homokfutrinkákat (Cicindela spp.), a hangyalesőt (Myrmeleon bore), illetve a védett borókacincért (Semanotus russicus) és sisakos sáskát (Acrida hungarica) célszerű kiemelni. Itt gyakori az ásóbéka (Pelobates fuscus) és rendszeresen látni zöld gyíkot (Lacerta viridis) is. A talajon a ritka erdei pacsirta (Lullula arborea) és az éjszakai életmódot folytató lappantyú (Caprimulgus europaeus) fészkel. A nyír-elegyes borókásokban él a védett fehér púposszövő (Leucodonta bicoloria), mely csak éjjel repül. A homokbuckáktól nemritkán néhány méternyi távolságban kezdődő láperdő a mocsári béka (Rana arvalis) tipikus élőhelye. A magas vízállás következtében kialakult "lábas-égerek" a vízimadarak számára jelentenek kiváló fészkelőhelyet. A pangó vízben álló, korhadó és odvasodó állományokban fészkel az örvös légykapó (Ficedula albicollis). A láperdő öreg tölgyén fekete gólya (Ciconia nigra) építi kocsikeréknyi méretű fészkét. A vízborítás miatt is zavartalan erdők a tavaszi-nyári időszakban a gímszarvas (Cervus elaphus) kedvelt szaporodó- és pihenőhelyei. Kora tavasszal már megfigyelhetők a láptavak zsombékjain napozó, szinte még dermedt mocsári teknősök (Emys orbicularis). A zsombékoló sások kiváló fészkelőhelyek, elsősorban a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a vízityúk (Gallinula chloropus), illetve a fokozottan védett cigányréce (Aythya nyroca) számára. A láptavakban réti csík (Misgurnus fossilis) él, e hal bélrendszere segítségével a légköri oxigén felvételére is képes. A békák többsége és a gőték csak peterakáskor keresik fel a vizeket, viszont itt éli le élete nagy részét a vöröhasú unka (Bombina bombina) és a kecskebéka (Rana esculenta). Az év bármely hónapjában megfigyelhető a szürke gém (Ardea cinerea). A területen fészkelő fekete gólyákhoz (Ciconia nigra) nyárvégeken átvonulók is csatlakoznak, így kisebb csapatok is előfordulnak. A rovarok, halak és kétéltűek rendszeres vámszedője a vidra (Lutra lutra). A Duna-Dráva Nemzeti Park nagyobb része szabadon látogatható, a fokozottan védett területek csak engedéllyel!

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

 



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.