.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
Természeti értékek
A Barcsi Kistérség természeti értékei
Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

A barcsi kistérség természeti értékei (3. oldal)

 

Ligeterdők kavicsos aljzatú tisztásain él az orchideák közé tartozó agár- (Orchis morio) és vitézkosbor (Orchis militaris). A puhafaligeteknél magasabb térszín már nem kerül víz alá, ez a keményfaligetek termőhelye. Ezen állományokat elsősorban a kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), vénic szil (Ulmus laevis) és gyertyán (Carpinus betulus) alkotja, a keményfaliget elnevezés is erre utal. E ligeterdőkben kora tavasszal nyílik a védett nyugati csillagvirág (Scilla drunensis) és a kockásliliom (Fritillaria meleagris). A Nemzeti Park drávai szakasza mentén a mérsékelten hűvös és üde mikroklímájú területeken a keményfaligetekhez hasonló fajösszetételű, üde lomberdők is feltűnnek. Ezek elsősorban gyertyános-tölgyesek, ritkán bükkösök. Védett növényeik közül a rendkívül dekoratív keleti zergevirág (Doronicum orientale) és turbánliliom (Lilium martagon), továbbá a pirítógyökér (Tamus communis), a szártalan kankalin (Primula acaulis) és a borostás sás (Carex strigosa) érdemel említést. Az évszázadokkal ezelőtti erdőirtások nyomán mocsárrétek alakultak ki, melyeket gyakran napjainkban is kaszálással és/vagy legeltetéssel hasznosítanak. E réteken általában sárga, vagy fehér virágszőnyeg fogadja a látogatót és számos ritkaság is megtalálja életfeltételeit. A helyenként tömegesen nyíló nyári tőzike (Leucojum aestivum) és kockásliliom (Fritillaria meleagris) mellett, a mélyebb, vízállásos foltok a pompás kosbor (Orchis laxiflora ssp. elegans) és a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) élőhelyei. A holtágak és mocsarak egykori folyókanyarulatokból természetes úton lefűződött, vagy emberi beavatkozással kialakított élőhelyeknek tekinthetők. A nyíltvizű holtágakban a lebegő hínárt békalencsék (Lemna sp.) és rucaöröm (Salvinia natans), a gyökerező hínárt vizitök (Nuphar lutea), sulyom (Trapa natans) és tündérfátyol (Nymphoides peltata) alkotja. A partmenti szegélyzóna a nád (Phragmites communis) és gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) hazája. A Nemzeti Park rendkívül érdekes területe a "barcsi borókás", ahol a savanyú homokon sajátos vegetáció fejlődött. A nyílt homokon elsőként különböző moha- és zúzmófajok (Cladonia spp.), vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) és ezüstperje (Corynephorus canescens) telepszik meg. A fajokban gazdagabb homokpuszta-gyepben él a magyar csenkesz (Festuca vaginata ssp. dominii), az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) és a kékcsillag (Jasione montana). Védett növény a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a szalmagyopár (Helichrysum arenarium) és a hazánkban csak néhány lelőhelyről ismert rejtőke (Teesdalia nudicaulis). A homokbuckák közti mély, lefolyástalan területeken láperdők tenyésznek. E pangó vizű élőhelyeken a mézgás éger (Alnus glutinosa) vénic szillel (Ulmus laevis), kocsányos tölggyel (Quercus robur) és a védett szőrös nyírrel (Betula pubescens) elegyedik. A láperdőkben számos védett növényfaj él, többek között tőzegmohák (Sphangum spp.), szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) és a virágzáskor nagyon dekoratív békaliliom (Hottonia palustris). A hazánkban csak néhány helyről ismert tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) és fűzlevelű gyöngyvessző (Spiraea salicifolia), illetve a Magyarországon csak itt élő királyharaszt (Osmunda regalis) a legjelentősebb természeti értékek közé tartoznak. A láperdőket és a legmélyebb részeken csillogó láptavakat magassásosok kötik össze, melyeket az év nagyobb részében víz borít. Uralkodó növényfaj a zsombéksás (Carex elata), a védett gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa) már ritkább. A mélyebb részeken a növényzet ritkábbá válik, itt a sötét színű lápi vízben már csak hínarak láthatók. A víz jellegzetes színe és szaga alacsony oldottoxigén-tartalmának és egyes gázok felhalmozódásának köszönhető. A hínárnövényzetet békalencsék (Lemna spp.), rencék (Utricularia spp.), rucaöröm (Salvinia natans) és a rendkívül szép fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) alkotja. Láptavak szegélyének nedves iszapfelszínein él a tóalma (Ludwigia palustris) és a gázló (Hydrocotyle vulgaris).

Első oldal | Előző oldal | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő oldal | Utolsó oldal

 



Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.