.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt települései/Somogybükkösd
Somogybükkösd adatai

Önkormányzat:
8858 Somogybükkösd, Fő u. 79.
Tel.: 82/472-078; 30/640-97-26
Weboldal: www.somogy.hu/somogybukkosd
E-mail: porrog@somogy.hu
Polgármester:Győrfy Miklós
Tel.: 82/472-078; 30/640-97-26
E-mail: porrog@somogy.hu

Fotógaléria

A zalai megyehatár közelében található Somogybükkösd  a porrogi körjegyzőséghez tartozik. Helyzetét meghatározza Csurgó és Nagykanizsa közelsége, mindkét városba autóbusszal lehet eljutni, Csurgó felé a beszédes nevű Hétszergörbe út vezet.

Az írott források először a 15. században említik lakott helyként, Bykes alakban. 1462-ben az egykori Filke községgel együtt elzálogosította az Apájfi és Szelczei család Darabos Lászlónak. Ezután már gyakorta váltották egymást a földesurak ezen a területen: 1550-ben Both György, majd néhány évvel később Keczer János, aztán az Istvánffy család rendelkezett a földek felett. Az 1600-as évek végén a Zrínyiek, az 1700-as évek első éveiben már a Spongor család birtoka. Az 1800-as években a Domaniczky és Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok váltották egymást. A 20. században gróf Somssich Jánosnak volt itt némi birtoka.  1772-ben vásárszabadalmat nyert a település.
Bár hiteles írásos források erről ugyan nincsenek, de valószínű, hogy Bükkösd a középkorban egyházas hely volt. Román stílusú temploma a korabeli adatok szerint fatemplom volt, amit zsindellyel borítottak. Tornya is fából készült, három oltárát gazdagon díszítették. Alatta családi kripta, körülötte temetkezési hely volt található.

1850-ben a községnek 397 lakosa volt, az 1870-es népszámláláskor 400, a századfordulón már 478. A második világháborút megelőzően több mint félezren lakták. 1907-ben lett a falu neve Bükkösd helyett Somogybükkösd.

Vezetékes ivóvíz már valamennyi házban elérhető, a hálózat 53 százalékban az önkormányzat tulajdonában van, a DRV Rt üzemelteti. A vezetékes gázt kiépítették. Szennyvízcsatorna nincs, de a kommunális szilárd és folyékony hulladék elszállítása megoldott. Az alapvető élelmiszereket helyben is be lehet szerezni, a nagyobb választékért azonban a környező településekre kell utazni.  
A falugondnoki hálózat részt vállal a szociális feladatok ellátásában, a gyógyszerkiváltásban, az ételhordásban. Az egészségügyi ellátást a szomszédos településekkel közösen oldják meg. Óvoda, iskola Porrogon, illetve Csurgón,
Gyékényesen és Porrogszentkirályon van.
Az intézmények közt lehet megemlíteni a Centrum Rehabilitációs Egyesületet és a Szőlőtő Egyesületet.

Az elmúlt évtizedek alatt a település lakossága egyre csökkent. Jelenleg 106 lakosa van, ennek 61 százaléka aktív korú. A gyerekek aránya 18, az időseké 27 százalék. A fiatalok többnyire másutt próbálnak szerencsét. Ennek oka legnagyobb részben a munkalehetőségek hiánya. Az egyetlen munkáltató az önkormányzat. Mivel a terület egyedi klímája kedvez a növénytermesztésnek, ma is sokan foglalkoznak földműveléssel és állattartással, folytatva a hagyományokat. Különösen kedvezőek a feltételek az örökzöldek számára, ezért jellemző a fenyőtermesztés. A faluban négy vállalkozást tartanak nyilván, ebből három mezőgazdasági jellegű. A falu közelében húzódik két hegyhát, ahol még lehet találni néhány, ma már  ritkaságnak számító, vályogból készült, zsúpfedeles régi pincét.

A falu kétségtelenül legjellegzetesebb épülete a hajdani Perczel-kastély. Az egykori földesúri kúriában ma az önkormányzat, illetve az orvosi rendelő kapott helyet, illetve ez ad otthont a könyvtárnak, ifjúsági klubnak és a közösségi rendezvényeknek is. A kastély 1,8 hektáros parkja 1985 óta természetvédelmi terület, a körpanorámás díszkertben nemcsak fenyőritkaságok, örökzöld bambuszok és gesztenyefa-matuzsálemek találhatók, hanem például madárberkenye, tatárjuhar és kolorádófenyő is. Itt találhatóak az I. és II. világháborús emlékművek is.

A település kitörési lehetősége lehetne a falusi turizmus. A festői környezet alkalmassá teszi a természetjárásra, a környék bükk, tölgy és gyertyán alkotta erdői nagyvadakban gazdagok. A Perczel-kastélyt és fenyőritkaságokkal teli parkját idegenforgalmi és kulturális célokra lehetne hasznosítani. Rendezvényekre, tanácskozások szervezésére is alkalmas a Perczel-pince, főzési lehetőséggel. A vendégek számára vonzó lehet a madármegfigyelő és a török kori templom, a turisták kényelmét szolgálja a nemrég épült esőbeálló.

Külön vonzerőt jelenthetne, hogy Somogybükkösdön máig élnek az egykori népszokások: a maszkajárás, a farsangolás, locsolkodás, a májusfa-állítás és -kitáncolás.

Látnivalók
Létesítmények
Természet
Szálláshelyek
Google map
Térkép
Közérdekű címek
Szomszédos települések: Porrogszentpál, Surd, Őrtilos

Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.