.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt települései/Porrogszentkirály
Porrogszentkirály adatai

Önkormányzat:
8858 Porrogszentkirály, Fő u. 184.
Tel.: 82/472-095, 30/560-3190
Weboldal: http://www.porrog.hu/porrogszentkiraly
E-mail: porrog@somogy.hu
Polgármester:Szlávecz Károlyné
Tel.: 82/472-095, 30/560-3190
E-mail: porrog@somogy.hu

Fotógaléria

Csurgótól északnyugati irányban, hat kilométernyire fekszik Porrogszentkirály, a Gyékényesre vezető út mentén. Vasútállomása is van, ám autóbusszal a legegyszerűbb megközelíteni a környékbeli nagyobb településeket. A falu közigazgatási területének egy része a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Különösen gazdag természeti szépségekben, növényritkaságokban. Olyan különlegességek élőhelye, mint a védett borostás sás, a lápi csalán, a kockás liliom vagy a nyugati csillagvirág. Erdeit a tölgy, bükk és éger uralja, a terület főleg nagyvadakban gazdag, ezért a vadászok kedvelt célpontja.

A település kiemelkedésének lehetőségét is a turizmusban látják elsősorban, a falusi turizmus fejlesztésében. A környékre látogatók számára látnivaló az Ágneslaki arborétum, a Szentmihályhegy, a Dráva-part, a gyékényesi kotró, Csurgón pedig református gimnázium könyvtára és parkja.

A település neve először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben bukkan fel. Különös legenda fűződik e névhez. Úgy tartják: egyszer Szent László király Porrogon utazott át és elaludt. A kocsija kerekéből kiesett egy tengelyszög. Egy arra járó jobbágy ezt észrevette, és ujját dugta a kiesett szeg helyébe, hogy megóvja a királyt. Az uralkodó felébredt a kocsi billenésére, s látva a vérző ujjú jobbágy önfeláldozó tettét, teljesítette kérését, hogy faluját nevezhessék el a királyról, s neve legyen Szentkirály.

Ezen a környéken is meglehetős gyakorisággal váltották egymást a földesurak.   1550-ben Török János volt a földbirtokos, 1583-ban már a Zrínyi család. 1715-ben őrgróf Turinetti Herkules József Lajosé, 1773-tól a Festetich család birtokolja. A török hódoltság idején a lakosság nagyobb része az evangélikus vallásra tért át. A 18. század elején mintegy 300-an lakták már a települést, s egyre nőtt a falu lélekszáma. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás ebben a térségben a kisbirtokosság megerősödését hozta. Talán innen eredhet, hogy a község eredeti pecsétjében keresztbevetett csép és kasza között gereblye, baloldalon ekevas volt látható. Abban az időben 38 jobbágy és egy házatlan zsellérháztartás, valamint 27 jobbágytelek szabadult fel. A gazdákká lett egykori jobbágyok közösen vásárolták meg a nagyobb értékű mezőgazdasági gépeket, eszközöket, a hasznot pedig arányosan osztották el. Jellemző folyamat a századfordulótól a szövetkezetek megalakulása: a szentkirályiak hitel -, Hangya - és tejszövetkezetet is alakítottak.

A hagyományos szántóföldi növények mellett, egyre jelentősebbé vált a gyümölcstermesztés is. Az állattenyésztés szintén fontos jövedelemforrás volt, a 20. század elején minden családnál tartottak szarvasmarhát, sertést. Ebben az időszakban erősödött meg az iparos réteg is. Szinte minden hagyományos kismesterség képviselője megtalálható volt a faluban: bognár, kádár, lakatos, kovács, asztalos, varga, csizmadia, szabó, kalapos, szűcs. A hajdani iparos világ emlékeit, régi szerszámokat, eszközöket ma Csurgón, a városi múzeumban lehet megtekinteni.

A település közigazgatási története is meglehetősen mozgalmas. 1870-ben - amikor a népszámlálás szerint alig 100 házban 791-en éltek - Porrogszentkirály még a marcali járáshoz tartozott. 1872-től több körjegyzőség is ellátta az irányítási feladatokat, először a csurgói, majd a porrogi, a gyékényesi, s végül újból a porrogi hivatalhoz tartoznak. A múlt század elejétől a település népessége folyamatosan csökkent.

Ma a falu egyetlen utcája még őrzi a hagyományos építkezés jellegzetességeit. A szeres beépítettség a jellemző, és több házon látható az eredeti vakolatdísz, amelyet helyi védelemre javasoltak. A 327 lakosú faluban az aktív korúak vannak legtöbben, 197-en. Hatvan gyermek és hetven idős korú lakója van a településnek. Az önkormányzat az utóbbi időkig fenntartott egy kisiskolát az alsó tagozatosok számára, ám ma már valamennyi általános iskolás Csurgóra jár. A felújított művelődési házban kapott helyet az önkormányzat is.

A településen minden portán van vezetékes víz, az áram- és gázellátás is biztosított. A településen fontosnak tartják, hogy minél többen telepedjenek le, ezért az önkormányzat költségvetéséből támogatja a letelepedőket, az építkezőket, lakásvásárlókat. A munkalehetőség szűkös, helyben legfeljebb az önkormányzatnál lehet elhelyezkedni. A dolgozók többsége ingázik a környező településekre. Mindössze négy vállalkozást tartanak nyilván a faluban. Ma is az egyik legfontosabb megélhetési forrás a mezőgazdaság, a gyümölcstermesztés, s ez mára a fenyőfaneveléssel is kiegészült. A lakosság többsége evangélikus vallású. 1843-ban épült fel az evangélikus templom. Érdekesség, hogy a torony csak 50 évvel később készült el. A templomot a 150. évfordulóra felújították, és újraszentelték. Parkjában áll az I. és II. világháborús emlékmű. Az itt lakók kisebbségét alkotó katolikus vallásúaknak szintén van templomuk.

Látnivalók
Létesítmények
Természet
Szálláshelyek
Google map
Térkép
Közérdekű címek
Szomszédos települések: Csurgó, Gyékényes, Porrog

Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.