.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt települései/Nagyharsány
Nagyharsány adatai

Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Nonprofit Kft.
Tel.: 30/ 502-0401, 72/492-422
Fax: 72/ 233-183
Weboldal: www.artworkshops.hu
E-mail: artcentr@dravanet.hu
7800 Siklós, Vajda J. tér 2.

Fotógaléria

A Nagyharsányi Szoborpark dél-Baranyában a Szársomlyó hegy keleti oldalán egy művelés alól kivont kőbányában található.
Alapításakor a boráról méltán híres Villány közigazgatási területéhez tartozott, ezért a Villányi Szoborpark elnevezés is használatos.

Szársomlyó

Túravezetésről információ

A Villányi- hegység különlegesen érdekes, jellegzetesen megnyúlt formájú, legmagasabb tagja a Szársomlyó (tszf. 442 m). Lejtői meredekek, a hegyoldal kibukkanó sziklafejekkel tarkított, jellegzetesen megnyúlt formájú kelet-nyugati irányban 3,5 km hosszan húzódik Nagyharsány és Villány között. A feltűnően különböző erdős északi és kopár déli oldalt éles hegygerinc választja el.
A Dráva- síkságból hirtelen kiemelkedő hegy alapkőzete nagy tisztaságú jura és krétakori mészkő, amelyre a bányászat alapult. Különleges földtani és földrajzi értékei mellett élővilága is egyedülálló. Leghíresebb növénye a magyar kikerics, amely Magyarországon csak itt él. Ha végigtekintünk a déli hegyoldalon, feltűnő a sziklák sorokba rendezettsége, ezeket a sziklabarázdákat a nép "ördögszántásnak" nevezte el. A tudomány a sziklasorokat karrgerinceknek nevezi, a jelenség a karrosodás.

A bányakatlan "szoborpark" léte

A Szársomlyó- hegy keleti oldalán, az egykori kőbányában 1967-től alkotnak szobrászok nyaranta. A fiatal művészek kezdeményezését az akkori helyi és megyei vezetés felkarolta. A kőbányához közeli Gyimóthy- villát felújították a művészek rendelkezésére bocsátották, és 1968-tól a nyugaton akkor életre kelt első művésztelepek mintájára, hivatalosan is alkotótelepként működik. A festőkből, szobrászokból, grafikusokból, gobelinesekből, keramikusokból álló indítógárda a főiskolát nemrég végzett, Pécsre és dél-Dunántúlra telepedett művészekből tevődött össze.
1970-től az alkotótelep profilja megváltozott két szakirányra, a kerámiára és a kőszobrászatra specializálódott. A keramikusok
Siklóson egy volt ferencesrendi kolostorban kaptak helyet. A villányi telep nemzetközivé vált és a szobrászat került középpontba. A bányakatlan sziklafalai, a fűvel benőtt hatalmas bányaudvar, a gyönyörű panoráma a Dráva-síkságra, Villány dombjaira, gondosan művelt szőlőire, mind azt sugallták, hogy a hely nem csupán a szobrok faragásának helyszíne legyen, hanem a művek ide készüljenek, ebbe az attraktív térbe. A szobrászok - feladata - köztéri méretű, monumentális kőszobrok megalkotása lett, amik méretüknél, plasztikai megformáltságuknál fogva is érvényesülni tudnak ebben az óriási térben. Ez a szemlélet tette oly rokonná az 1970-74 között készült szobrokat: "az Őstehetség Bocz Gyuláé aki a Sopianae Gépgyár, illetve a Megyei Tanács ösztöndíjasaként hagyott fel gyári munkájával a szobrásztevékenység kedvéért, Orosz Jánosé, aki már Munkácsy-díjas festőként fordult a szobrászat felé, Bencsik Istváné, aki 1971.72-73-ban dolgozott a telepen, szoborsorozatával nemcsak önmagát újította meg, hanem nagy hatást gyakorolt kollégáira is, Kígyós Sándoré és Gulyás Gyuláé, akik olyan műveket készítettek, amelyek túlmutattak bármilyen akadémiai vizsgamunkán" (Csenkey Éva 1985)
A kultúrpolitika akkori elvárásai szerint az ilyen monumentális méretű alkotások, csak emlékmű megrendelések során készülhettek. Egy olyan korszak maradandó dokumentumai az itt összegyűjtött alkotások, amikor a plasztikák, szobrok realizálódásának új formája jelent meg, amely különbözött, sőt ellenkezett a megszokott intézményesített formáktól. A Szoborpark önálló műhelyként működve, kívül esett az akkori kultúrpolitikai befolyás körén.
A Nagyharsányi Szoborpark kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy Magyarországon először itt kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre.
"A bánya természeti környezete olyan lenyűgöző plasztikai egység, amely döbbenetes általánosító erővel fejezi ki az anyag természeti megformáltságát, még inkább a kő természetes létezését. A nem részletező természeti formák azt a kihívást jelentették az itt dolgozó művészek számára, hogy az anyag alakításában maguk is valamiféle általános erejű megformálásra törekedjenek, és ha ezen felül valamiféle tartalom is csak alapjelekben kifejeződő, általános tartalom lehet." (Rideg Gábor 1981)
A bányában megjelentek a valóban a hely léptékéhez igazodó plasztikák, amik az egyre szaporodó és az itt folyó munkára rácsodálkozó turisták szeme láttára alakultak.
A szársomlyói kőbánya, mint egyedülálló kulturális látványosság jelent meg Baranya és az ország idegenforgalmi térképén.

Létrejött a "Villányi Műhely"

A szobrok száma megszaporodott. A szobrok "kiállítássá" rendezésére az 1981-82 és 83-as években nagyszabású környezetalakító munka kezdődött el a szimpóziumok keretében. Magyarországon addig nem készült olyan funkcionális land-ar alkotás, amelyet képzőművész hozott volna létre. Általában más tervezi a szobrot, megint más a környezetet hozzá s más a kivitelező. Ezeket a munkafolyamatokat hozta organikus egységbe a szimpizion.
Közös tervezéssel alakult ki a szoborpark kibővített területének jelenlegi elrendezése.
A hegy déli oldalára a bányaöböl bal oldali fordulópontjától juthatunk el, ahonnan két út ágazik el, az egyik az ún. felső-sétányra, a másik pedig a színház- és pihenőtérbe visz le. A szabadtéri színház földkaréja mögött húzódik az alsó sétány.
Ez a tájalakító közös program is gyökere lehetett azoknak a későbbi közös akcióknak, programoknak, amik a 90-es évek elején valósultak meg. Szobrokat a ledöntött, politikai emlékművek helyére: Magyarország több városába készítettek itt magyar és külföldi művészek az eltávolított politikai emlékművek helyére köztéri szobrokat. Három Ország I. Szobrászati Szimpóziuma: Az osztrák-magyar-szlovák közös kőszobrász szimpózium tagjai a három ország találkozási pontján helyeztek el szoborcsoportot.
A szoborparkban közel kétszáz művész dolgozott az alapítás óta eltelt majd 40 év alatt.
Munkáikból 136 db monumentális kőszobor található a bányakatlanban és a sétányokon. A szobrok nagy része helyi nagyharsányi és beremendi szürke mészkőből készült.
Egy rendkívül hatékony és új formájú művészképzés indult el a kilencvenes évek elején. Magánkezdeményezésre megalakult a Képzőművészeti Mesteriskola, már diplomával rendelkező, fiatal művészek számára, mesterségük gyakorlati tudásának fejlesztésére kerámia, szobrászat, kőszobrászat, festő és fémszobrászat szakkal.
A Mesteriskola azóta beintegrálódott a Pécsi Tudományegyetem oktatási rendszerébe. A képzés hároméves volt. Egy sajátos jegyeket és szemléletmódot tükröző "szobrász iskola" teremtődött meg. A fiatal művészek három évig gyakorlatilag együtt "élve" mesterükkel, dolgoztak a Szoborparkban.
A Művész képzésnek ilyen hatékony formája talán a reneszánsz óta nem valósult meg.
2005-től újra kőszobrász szimpóziumok és kurzusok zajlanak a Baranyai Alkotótelepek Kht. szervezésében a Villányi Kőszobrász Alkotótelepen.

Látnivalók
Létesítmények
Természet
Szálláshelyek
Google map
Térkép
Közérdekű címek
Szomszédos települések: Siklós, Kistaporca, Villány, Kisharsány

Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.