.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt települései/Kémes
Kémes adatai

Önkormányzat:
7843 Kémes, Kossuth L. u. 18.
Tel.: 73/495-060
Fax: 73/495-042
E-mail: K4795@koznet.hu
Polgármester:Szlykóné Pfeifer Gabriella
E-mail: K4795@koznet.hu

Fotógaléria

Az ormánsági település Baranya megye déli részén, néhány kilométernyire a Dráva folyótól és egyben a horvát határtól található. Része a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területének. A legközelebbi várostól Siklóstól 18-20, a megyeszékhelytől 38 kilométer a távolsága. Megközelítése közúton lehetséges. Közúton a Harkány-Vajszló-Sellye úton, mely tulajdonképpen az Ormánság kelet-nyugati tengelye. Az 1912-ben átadott vasút 2007-ben, 95 év után megszünt. A Barcsig futó szárnyvonal megszüntetése érzékenyen érintette a térségben élőket és tovább növelte a település elzártságát. Az autóbusz Harkány felől jár.

A település szerkezete évszázadok óta változatlan. Kémes természeti adottságai közül különösen a vízrajza érdemel figyelmet. A Dráva-völgyében helyezkedik el, a község és a folyó között húzódik a Dráva valamikori medre. Közelében folyik a Pécsi-víz és a Fekete-víz, melyek befogadó vízfolyások, a terület belvízcsatornái ezekbe torkollnak. A Dráva-völgye alföldi jellegű terület, domborzatilag nem különösebben érdekes. Felszínfejlődésére a nagyszerkezeti árok és az általában süllyedő tendencia jellemző, mely a pannon időszakban kezdődött. A térség éghajlatát meghatározza, hogy a szárazföldi hatások - bár ezek a legjellemzőbbek - vegyülnek óceáni és mediterrán hatásokkal. Ez egyfajta szubmediterrán jelleget ad, a nyár meleg, a tél enyhe és viszonylag kevés a csapadék. Viszont meglehetősen magas a talajvíz. Mindez elsősorban hőigényes növények termesztésére teszi alkalmassá.

Kémes infrastruktúrája átlagosnak mondható. Az öt utcában mintegy kétszáz ház áll, jónéhány még a jellegzetes ormánsági építészet jegyeit viseli. Igyekeznek is megőrizni az erre a vidékre jellemző talpas lakóházat, a szegényparaszti életforma jellegzetes emlékét. A település rendezési tervében több ingatlan is helyi védettséget kapott.
Vezetékes ivóvíz mindenütt van, a helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat, de vállalkozásban működteti. A gázt 2005 végén vezették be a faluba. A folyékony és a szilárd kommunális hulladék gyűjtését szintén vállalkozásban oldották meg. Szennyvízcsatorna még nincs a faluban, megépítését 2009-re tervezi a faluvezetés.
 Az utak mindenütt szilárd burkolattal vannak ellátva. A település vezetése nagy hangsúlyt fektet a kultúrált környezet, szépen parkosított faluközpont kialakítására lakossági összefogással.

Hogy ez a terület már évezredek óta lakott volt, arról az itt szórványleletként előkerült, a bronzkor késői szakaszából, i.e. 1100-1800 közötti időből származó bronz használati tárgy tanúskodik. De előbukkantak a területen a késő római korból származó leletek is. Kémes nevét először 1177-ben említik az írott források, Kemes alakban. Ez talán a Kemus személynévből eredeztethető, és a kém főnévből származik 1333 és 1335 között a pápai tizedjegyzékben már önálló településként szerepel. A török hódoltság alatt végig lakott, színmagyar település volt. Érdekesség, hogy a település többször is változtatta a helyét a történelem során. Régen Lakban volt, de a török harcokban elűzték a lakosságot. Hogy megmentsék a falu harangját, a helybeliek egy Fölös nevű helyen ásták el. A törökök megtalálták, és Pécsre vitték. Később a Nagy-kert nevű helyen találtak otthonra a kémesiek, ám innen meg azért kellett elköltözniük, mert alacsony fekvése miatt gyakran elöntötte a víz. Így alakult ki a falu a jelenlegi helyén, ahol a néphit szerint valamikor
vár állt, melyet alagút kötött össze a siklósi várral. Egyesek szerint a falu egykori mocsaras helyéről kapta a nevét: a területen sok volt a gém, ezért lett a település Gémös, majd Kémös.

Kémes lakossága református és katolikus, az előbbiek vannak valamelyest többségben. 1795-ben leégett a falu temploma, helyére 1826-ban késő barokk stílusban épült meg a mostani református templom, melyet 1928-ban restauráltak. A katolikus templom 1931-ben épült, Szent István tiszteletére.

Kémes oktatási, egészségügyi és közigazgatási körzeti feladatokat ellátó település.
A mintegy félezer lakost számláló falu körjegyzőségi székhelyközség. Bölcsődéje nincs, óvoda és általános iskola azonban működik. Utóbbi rangját az ismert Kisbokréta táncegyüttes is emeli, mely az Ormánság jellegzetes táncait, egyúttal népviseletét mutatja be. A közösségi élet színtere a Művelődési Ház, a Közösségi Ház, illetve a fiatalok kedvelt találkozóhelye, a sportpálya, és pályázati támogatásokból létrehozott Ifjúsági Klub, és az ormánsági népi fafaragás motívumait magán viselő, szépen parkosított játszótér. A községi könyvtár egyben az iskola könyvtára is. Az állatorvosi, orvosi, védőnői ellátást nemcsak hogy helyben oldják meg, de körzeti feladatokat is ellátnak. 

A falu lakossága az utóbbi évtizedekben nem csökkent, valamennyi generáció megtalálja itt a számítását. Magas, mintegy 63 százalék az aktív korúak aránya. Bár munkalehetőség - egy gazdasági társaságot és jó néhány, a szolgáltatási és a kereskedelmi szektorban tevékenykedő üzletet, az önkormányzati intézményeket, néhány egyéni vállalkozót valamint a Teleházat kivéve - nincs a faluban, a munkanélküliségi ráta mégis valamivel kedvezőbb a környező településekével. Tizennégy vállalkozást tartanak nyilván.
 Az 1990-es években megszűnt a mezőgazdasági szövetkezet, a művelésre alkalmas földterületek magánkézbe kerültek, ám ez is csak keveseknek nyújt megélhetést.

A kémesi székhellyel működő Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány és az általa működtetett Teleház, Kémes és körzete számára nyújt szolgáltatásokat 1998. óta. Itt található az Ormánsági Kistérségi Ifjúságsegítő Szolgálat központja is, amely elsősorban ifjúsági feladatokat lát el. A településen Nyugdíjas Klub is működik. A civil szervezetek tevékenysége meghatározó a faluközösség életében. A település jövőjét előre vetítő turisztikai fejlesztési terv egyik eleme az Ormánság régmúltjának bemutatását szolgáló
tájház 2007. őszén került átadásra. Számos állandó kiállítás is része a visszaörökítési programnak, pl: ormánsági tisztaszoba, életképeket bemutató Babamúzeum. A faluvezetés a település fejlődését szolgáló pályázati programok megvalósításával mikrotérségi központi szerepének megtartására és tovább erősítésére törekszik. ROP-os pályázatból bővül és újul meg például az általános iskola.

A fejlesztési lehetőségek közt kiemelt helyen szerepel a turizmus, a falusi vendéglátás fejlesztése, ezt szolgálná a helyi védettségű épületek felújítása, valamint közösségi szálláshelyek kialakítása.  A befektetési lehetőségek közt elsősorban a mezőgazdasági jellegű programok kerülhetnek előtérbe, mint például az ökogazdálkodás fejlesztése, gyümölcs- és zöldségtermesztés, őshonos állatok tenyésztése, de a logisztika és a szolgáltatások is kínálnak lehetőségeket a befektetések számára, a falu központi elhelyezkedése ehhez jó lehetőséget biztosítana.

A helyi általános iskola ez évben két pályázatot is megnyert. Az egyik (ROP-os) az iskola bővítését és korszerű óratartási eszközök beszerzését tette lehetővé. A közel 80 millió forintos (ebből 4 millió forint az önrész) összegből 70 milliót szeretnének az iskola tetőterének egy részét beépíteni. A háromszáz négyzetméteres alapterületű épületrészben két diszlexiások részére alakítanának ki két foglalkoztató termet. Emllett egy informatika terem és egy szertár kapna helyet itt. A beruházás várhatóan 2008 nyarára fog elkészülni.
A másik egy HEFOP-os pályázat, amit a cigány kisebbséggel és a sellyei iskolával közösen nyertek meg. A tizenkét milliós összeget pedagógiai innovációra kell fordítaniuk. E pályázat által három millió forint értékben új technikai eszközöket tudnak vásárolni.

Dráva-projekt
Kémes központjában egy teljesen új épületet emeltek a Dráva-projekt pályázatán nyert pénzből, amely tájházként működik majd átadása után. Az önkormányzat azonban kistérségi szinten képzeli el a falu idegenforgalomba vetett jövőképét. Tésenfával, Szaporcával és Cúnnal összefogva a közeli városok kerékpáros turistáit szeretnék elcsábítani egynaposra tervezett programjaikkal, látnivalóikkal. A ház üzemeltetését - állandó kiállítás és szervezett programok lévén egy alkalmazottal szeretnék megoldani. A munkahelyhez még keresik a megfelelő pályázatot.

Látnivalók
Létesítmények
Természet
Szálláshelyek
Google map
Térkép
Közérdekű címek
Szomszédos települések: Baranyhídvég, Drávapiski, Cún, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely

Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.