.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt kistérségei/Nagyatádi kistérség
Nagyatádi kistérség

"Gyógyító források, éltető erdők tája" - olvasható e térségről a megyei monográfiában, - s valóban e vidék hírét-nevét elsősorban a már évszázada működő gyógyfürdőjének és vadban gazdag erdeinek köszönheti.

17 község - a legnagyobb, Segesd mintegy 2.600, a legkisebb Rinyabesenyő, alig több mint 2oo lakossal - és egy Hild-díjjal méltán büszkélkedő város (Nagyatád) ad otthont 29 ezer embernek. A társulás délről a barcsi, nyugaton a csurgói, északon a marcali, keleten és délkeleten a kaposvári kistérséggel határos. A térségen halad át, négy községet érintve a Budapest-Gyékényes közötti vasútvonal, illetve három településen van állomása a Balatonszentgyörgyöt Somogyszobbal összekötő szárnyvonalnak. A térséget átszeli a 68-as számú, Balatonszentgyörtől a barcsi határátkelőig vezető másodrendű főút. A többi település összekötő úttal közelíthető meg, közülük hat zsákfalu csak egy irányból. Bár csak a turistákat szolgálja, de ne hagyjuk említés nélkül azt a kisvasutat, mely Kaszótól szállítja utasait tájlátogatásra.

Természeti adottságaival a kistérség az egyik legváltozatosabb tája Somogynak. Ligetes és sűrű erdők, őshonos, lombos fákkal: kocsányos tölgyekkel, gyertyánokkal, cserekkel, kőrisekkel. Rinyaszentkirály határában 7o hektárnyi erdő védettséget élvez, ugyanis lombjai között jól érzi magát a ritka réti sas. A vízpartokon berekfák, több helyen pedig értékes növénytársulásokkal találkozhatunk: Nagyatádon védett a gesztenyesor, a központban díszlő parkban kínai császárfa és más faritkaságok láthatók.

A különböző fafajtákból álló erdők gazdag zsákmányt kínálnak a vadászoknak; közülük sokan külföldről érkeznek. Jól érzi magát itt a mocsaras vidéken honos állatok közül a keresztes vipera és a vidra. Az utóbbi egyedeinek saját parkot alakított ki - a turisták nem kis örömére - Petesmalomnál a Somogyi Természetvédelmi Szervezet.

A térséget Rinya mentének is nevezik. A névadó a Nemeskisfalud határában eredő Rinya patak, amelybe a Dráva felé igyekezve több kisebb vízfolyás torkollik.

Kiemelkedő tájegysége a térségnek a Kaszó és Szenta között elterülő, immár több évtizede védetté nyilvánított Baláta-tó. Az ősláp valamikor a jégkorszakban alakult ki. Bár az idők folyamán sokat változott az arculata, módosultak az itt honos növényzet, élővilág létfeltételei, ma is sok kutató és kiránduló érkezik a ritka növény- és állatfajok tanulmányozására, megcsodálására.

Tárgyi, építészeti látnivalókban, művészi alkotásokban is gazdag e táj, nem kis mértékben köszönhetően a nagyatádi szobrásztelep működésének. Csak a városban 36 szobor kínál művészi élményt, de a kisebb településeken is találunk művészi értékeket képviselő köztéri plasztikákat, elsősorban Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrokat. Kutason a 18. századból való Szentháromság-szobor a település egyik ékessége. A taranyi templom falán pedig műemlékké nyilvánított freskó kelt művészi hatást.

Helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad helyet a Nagyatádi Városi Múzeum, Lábodon és Somogyszobon pedig az erre a célra kialakított épület. Gazdagabb a vidék építészeti emlékekben, elsősorban egy-egy kort idéző stílusirányzat jegyeit magán viselő templomokban. Lábodon pl. négy Isten háza - köztük egy kápolna - érdemesült arra, hogy védettséget kapjon. Műemléki épületekkel büszkélkedhet rajtuk kívül tíz község, illetve a város. Közülük is kitüntető figyelmet érdemel az 1777-ben épült segesdi kolostor és templom, a 27o éves nagyatádi Rókus kápolna és a kisbajomi műemlék református templom.

Hét faluban találunk olyan kastélyépületet, illetve kúriát, amely építészeti értéket képvisel, vagy parkjának különleges növényzete okán érdemes a védettségre. Így a segesdi, romantikus stílusban épült, műemlékké nyilvánított Széchenyi-kastély vagy Szabáson a Tallián- és Fekete-kúria. (Sajnos, néhány helyen - pontosan három községben - már csak a romjai láthatók az egykor jelentős épületeknek.) Szabáson és Somogyszobon a népi építészet alkotásai őrzik a 19. századi paraszti életformát.

Végül ne feledkezzünk meg a legújabb kor egyéb, más célokat - gyógyulást, pihenést -szolgáló létesítményeiről: a térségi székhely közkedvelt termál gyógyfürdőjéről és a város közelmúltban kialakított strandjáról, kempingjéről.


Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.