.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt kistérségei/Csurgói kistérség
Csurgói kistérség

A csurgói kistérségnek nincs egyetlen helye - települése, pontja -, ahol valamilyen látványos növényritkasággal, még érintetlen mikrotájjal, különleges facsoporttal, másutt alig fellelhető erdei, mezei virágokkal, madárfélékkel vagy csodás panorámát nyújtó magaslattal ne találkozna a látogató. Természeti értékeit, flórájának és faunájának gazdagságát tekintve nem sok tájegység vetekedhet vele. Vadban gazdag, összefüggő erdőrengeteg a nyugati dombvonulaton - de a laposabb részeken is -, sétára csábító ligetek, kisebb-nagyobb tavak, patakok, vízfolyások teszik változatossá, sokszínűvé és vonzóvá a hazánk délnyugati csücskében elterülő, csaknem szabályos háromszöget alkotó területet.

17 település, köztük egy emberléptékű város (Csurgó), az ország egyik, a fővárostól távol eső szegletében. A községek közül a legnagyobb Berzence mintegy 27oo, a legkisebb Somogybükkösd, alig száz lakossal. Délen Horvátország - az innen származó etnikumnak főként Berzencén vannak nyomai - a szomszédja, rövid szakaszon maga a Dráva a határ. Nyugaton Zala megyéhez kapcsolódik, északról a marcali, keletről a nagyatádi és a barcsi kistérség övezi. Területét két fontos vasútvonal szeli át; a Budapest-Zágráb és a Pécs-Nagykanizsa-Szombatheiy közötti. A két vonal a gyékényesi állomáson találkozik. Északi peremén vezet - igaz, mindössze három községet érintve - a 6. sz., Kaposvárt Nagykanizsával összekötő, másodrendű főút. A többi település ún. összekötő úton közelíthető meg, de van kisvasút, jól karban tartott erdei és kerékpárút, sőt kijelölt gyalogösvény is.

A kies vidék elsősorban a vadászok - szép számmal külföldről érkezők - és a botanika iránt érdeklődők kedvelt úti célja. Ám szívesen keresik fel mindazok, akik csak gyönyörködni akarnak az "őserdő", a különleges erdei növények, védett virágok, vízpartok, források látványában, és élvezni az üdítő levegő jótékony hatását, vagy ismerkedni a régi korokat idéző rangos és egyszerű épületekkel, irodalmi emlékhelyekkel.

Az erdő szerelmesei barangolásaik során számos fafajtával találkozhatnak: tölgyesekkel, bükkösökkel, éger- és kőrisfaligetekkel, és csak e tájon előforduló gyertyános-kocsányos tölgyes együttesekkel. No, meg fenyvesekkel, melyből a messze földön híres, Iharosberényhez tartozó ágneslaki arborétumban száz fajtával is találkozunk. Az erdők, mezők állatai közül jellemzően megjelenik a vaddisznó, a szarvas és az őz, a különlegesen gazdag madárvilágban pedig a természetet óvók örömére ott van a réti sas, a kék galamb és a fekete gólya.

Külön említendők az egykori kastélyparkok, melyeknek fáit nagy szakszerűséggel telepítették egykori tulajdonosai. Látogatóként rácsodálkozhatunk az Inkeyek iharosberényi és iharosi parkjában álló ritkaságokra: a páfrány- és liliomfenyőkre, az egyedülálló méreteivel lenyűgöző szúrósfenyőre, a himalájai cédrusra. A csurgói gimnázium parkjában is találunk megtekintésre érdemes fafajtákat, mégpedig hamis ciprusokat, tiszafákat, különböző tujákat. "Az utóbbiak számos családi ház udvarát, kertjét díszítik." És említsük meg a táj egyik jellegzetes termőfacsoportját, az iharosberényi szelídgesztenyesort.

Bár e térség a maga teljességében, csodás változatosságában érdemes az alapos, részleteiben is különleges élményt nyújtó ismerkedésre, négy természeti értékhelye kiemelt figyelmet érdemel. Azok a mikrotájak -, melyek különösen vonzzák a látogatókat. Így az Iharos határában, tavakkal körülvett félszigetre települt Ágneslak, amely a vadászok és a horgászok paradicsoma, kirándulók kedvelt úti célja. Hasonló nevezetessége a térségnek a Szenta közelében elterülő ősláp, a Baláta-tó és környéke, ahol jégkorszaki és trópusi eredetű állat- és növényfajokat őrzött meg a sajátos mikroklíma. A harmadik pedig Szentmihályhegy Őrtilos határában, ahol páratlan szépségű kilátás nyílik a Dráva és a Mura összefolyására, és azon túl a szomszédos ország tájaira is. Végül itt kell megemlíteni a grófi pincét rejtő zákányi Látó-hegyet, s az országos hírű gyékényesi Kotrót, a mai fürdő-, horgász- és búvártavat, az üdülők kedvelt helyét.

Nem csak természeti szépségekben, építészeti értékekben is gazdag e táj. Klasszicista stílusjegyeket őriz az Iharosban 1827-ben emelt klasszicista, és a berzencei, 1763-ban felszentelt, barokk stílusú katolikus templom. De említsük meg a legújabb egyházi épületet, a Csurgón 2001-ben elkészült, modern stílusirányzatot követő református templomot.

Több, a vidék arculatát formáló főúri család élt itt, és épített az adott kor stílusának megfelelő, faritkaságokkal körülvett kastélyt: Berzencén a Festetics család, Iharosberényben az Inkeyek, Zákányfaluna Zichyek, Somogybükkösdön a Perczelek hagytak az utódokra értékálló építményeket. Érdemesek említésre az erdőkben megbúvó vadászházak és a népi építészet itt-ott még fellelhető emlékei.

Irodalmi, képzőművészeti értékekkel elsősorban a térség központjában, Csurgón találkozhatunk. Még megvan Csokonai "oskolája" - ma a gazdag anyagot őrző, bemutató városi múzeumnak ad otthont. Megtekinthető a jeles költőről készített szobor és a róla elnevezett pad, továbbá az iskolaalapító Festetics György szobra. Csurgónagymartonban Dávid János emlékét őrzi művészi alkotás. Ugyanitt egy sajátos térplasztika, a helyi néphagyományra utaló Kakasos csobogó nyújt látnivalót.


Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.