.
 
Dráva-medence
Kistérségek
Térképek
Természet
Látnivalók
Eseménynaptár
Népművészet
Neves személyek
Szálláshelyek
Közérdekű címek
Hasznos linkek
Kapcsolat
 
Rólunk írták
Filmek
Hírek
Kiadványok
deldunantul.hu
         
A Dráva-projekt kistérségei/Barcsi kistérség
Barcsi kistérség

A Dráva Barcs környéki szakaszára gyakran visszatérő vendégek emlékeiben bizonyosan rendre felbukkan egy-egy itt szerzett élmény: ahogy áthaladnak a Dráva-hídon Virovitica felé, vagy csorognak le kishajójukon, kenujukon a változatos, buja növényzettől, lápi erdők facsoportiaitól díszlő partok között a szeszélyesnek ismert folyón. Amelynek sodrásából Heresznye határában kikötésre készteti az evezősöket a meredeken emelkedő, magas löszfal, benne különleges parti fecskék fészkeinek százaival. Másoknak egy jól sikerült vadászat vagy horgászás emléke bukkanhat fel, az erdők sajátos, finom neszeinek hangulatát, a holtág víztükrében csillogó lombok alig rezzenő képét idézve. S bizonyosan akadnak országjáró kirándulók, akik a táj múltja iránt érdeklődve a város múzeumát, a vidéken (Babócsán, Szulokon, Péterhidán vagy Lakócsán) kialakított helytörténeti gyűjteményeket keresik fel, s a régi korok építészetét tanulmányozva ismerkednek a település történetével. De talán a legtöbben a csokonyavisontai fürdő gyógyító medencéire gondolnak vissza szívesen, ahol immár hat évtizede évente sok ezer vendég keres enyhülést bajaira. Legújabban pedig kedvelt úti cél lett a távolabb lakó országbelieknek csakúgy, mint más nemzet fiainak a Barcsi Rekreációs Termálközpont.

Valamennyi, itt megfordult vagy hosszabb időt eltöltött vendégre jellemző azonban, hogy e vidéknek csupán egy-egy szeletét, sajátos hangulatát, értekeinek kisebb csoportját ismerhette meg. Bizton remélhetjük, hogy felkelt bennük a vágy és megfogalmazódott a szándék: jó lenne megismerkedni e természeti és tárgyi értékekben oly gazdag vidékkel szélesebb körben, részletesebben is, teljesebb képet kialakítva a tájról. Eljönni ide hosszabb időre, bebarangolni e térséget nemcsak autóval, hanem a tanösvényeket, bemutató állomásokat felhasználva, gyalogosan is. Megszállni egy-egy folyóparti "fogadóban", s élvezni az alkony percenként változó színeit. Hadd segítsünk nekik, és természetesen mindazoknak, akik csak hallottak e vidékről a táj, bár csak vázlatos bemutatásával.

26 település - túlnyomórészt kisközség, közülük több zsákutca végén - 665 km2-nyi területen. Délen - Bélavártól Szentborbásig - a Dráva adja a határt, északon a csurgói, a nagyatádi és a kaposvári kistérségek a szomszédai. Keleten Baranya megyével határos. Székhelye - a "Dráva fővárosa" - a folyó mellé települt Barcs, a térség egyetlen városa. Nagyobb községei: Babócsa, Homokszentgyörgy és Csokonyavisonta. Legészakibb fekvésű települése Lad. A térséget a főváros felől a 6-os - E71-es - országos-nemzetközi, a Balaton irányából a 68-as, másodrendű főúton lehet megközelíteni. A megyeszékhelytől összekötő út vezet Barcsig. Déli részén, Barcson keresztül, a Pécs-Szombathely közötti vasútvonal vezet át.

E vidékre bármely irányból érkezve, nem kell sebességet váltani emelkedők és lejtők miatt: a sík tájat csupán - inkább csak a szakemberek által érzékelt - homokbucka-vonulatok tagolják. Annál gazdagabb a többnyire hordalékos talajra települt növényvilág: lápos erdők, tavak, holtágak, mocsarak, fáslegelők teszik változatossá a határt. Potony, Somogytarnóca, Tótújfalu közelében pedig magányos, évszázados tölgyfamatuzsálemek őrzik régi idők emlékeit.

Az itt élők három etnikumból származva ápolják őseik hagyományait, akiket a helyi "őslakosok" tótoknak neveztek, ami az egyik falu nevében is szerepel, és kisebb részben német telepest hozattak e vidék földbirtokosai. A magyarok mellett két népcsoport igyekszik bemutatni jellegzetes néprajzi, népművészeti értékeit a barcsi múzeumban, illetve a helytörténeti gyűjteményekben: használati tárgyakat, bútorokat, színes mintás vászon szőtteseket, faragásokat, az egykori népviselet darabjait.

Építészeti, képzőművészeti alkotásokban is gazdag e vidék. Jeles történelmi családok emlékét idéző kastélyok - így a Széchényieké a Barcshoz tartozó Somogytarnócán, a Hoyos grófi családé Ladon -, parkjukban ritka fafajok példányaival, egy- egy társadalmi réteg életmódjára utaló kúriák, régi parasztporták, különböző korok stílusjegyeit őrző katolikus és református templomok - kiemelkedő értéket képvisel a szuloki, műemlékileg védett, 18oo-ban épült római katolikus és a homokszentgyörgyi református templom a hozzá tartozó parókiával. És szobrok a térség székhelyén - Piéta, Kossuth - meg vidéken is: Csokonyavisontán Nagyatádi Szabó István, Bélaváron IV. Béla király, Vízváron egy ismeretlen öreg halász emlékét őrzik. A legújabb kor létesítményei pedig: a felújított és frissen kialakított termálfürdők, emlékművek, modern térplasztikák, szépen gondozott parkok, új középületek.

Végül említsük meg azt is, hogy e térségnek számos olyan elszármazottja van, akik országos hírnévre tettek szert: politikusok, államvezetők, színészek, írók, s a különböző tudományágak művelői. Bár legtöbbjük emlékét nem őrzi szobor vagy márványtábla, jó néhányan közöttünk élnek, erejük teljében munkálkodnak, s büszkék szép szülőhelyükre.


Készült "A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.
A Magyar Turizmus Zrt megbízásából készítette az Integranet Kft.